Pontosabban az õ venture capital cége az Andreessen Horowitz, és egy Bitcoinba (annak szélesebb körû felhasználhatóságába, színezettségébe) fektetõ startup cégbe.

A "miért"-re is meg van a válasz:

"Úgy tûnik egy misztikus új technológia bukkant fel a semmibõl, de valójában két évtizednyi aktív kutatás és fejlesztés elõzte meg felbukkanását.

A politikai idealisták szabadságot és forradalmat kiáltanak láttán, az elit eközben felhalmozza vagy megveti.

A nördöket teljesen megbabonázza és vadul bütykölik, kutatják.

Miközben egyre több termékben és vállalatban kommercializálódik majd, egyre többen fogják feltenni a kérdést, hogy miért is nem látták meg benne a potenciált korábban?

Mirõl is beszélek jelen pillanatban? Személyi számítógépek 1975-ben, az Internet 1993-ban, és - úgy hiszem - a Bitcoin 2014-ben.

......

Elõször is a Bitcoin fundamentális áttörés a kompjuter tudományban, ami a a kriptografikus valuták közötti 20 éves, és a kriptográfiában történt 40 éves, a világon több helyen lezajlott kutatások eredményeire alapul.

A Bitcoin az elsõ gyakorlati megoldása a computer tudományban ún. "bizánci generálisok problémájának".

A bizánci generálisok problémája (B.G.P.) a következõ: A bizánci hadsereg két hadnagya parancsot vár a parancsnoktól. A parancsnok kétféle utasítást adhat: támadás, vagy visszavonulás. Miután a parancsnok kiadta az utasítást, a két hadnagy megbeszéli egymással, hogy mi a teendõ. Probléma akkor van, ha a parancsnok, illetve a két hadnagy közül valaki nem tisztességes. A probléma: megtalálni azt az algoritmust, amivel a lojális generális megkaphatja a helyes utasítást.

Általánosabban a B.G.P. a bitcoin esetében azt mutatja meg, hogy hogyan lehet bizalmat létrehozni két egymást nem ismerõ fél között egy olyan nem biztonságos platformon keresztül, mint az internet.

A praktikus válasz erre a Bitcoin által, hogy az egyik internet felhasználó átad a másiknak egy olyan, az õ tulajdonában álló digitális egyedi kulcsot, ami garantálja a tranzakció biztonságosságát, és minden más felhsználó is információval rendelkezik az átadásról és senki nem kérdõjelezheti meg, annak legitimitását. A fenti tudományos áttörés konzekvenciái beláthatatlanok.

Hogy milyen digitális tulajdonokat lehet transzferálni? Digitális aláírásokat, digitális szerzõdéseket, digitális kulcsokat fizikai zárakhoz vagy online zárakhoz, digitálisan tulajdonjogot átadni fizikálisan létezõ eszközök felett, mint például házak, autók, kötvények, vagy a digitalizált pénz. "